Aktuális híreink

Hallásvédelem babáknak

Kortól függetlenül a hallásvédelem rendkívül fontos, hiszen akár hétköznapjainkban is érhetik a füleinket túlzott zajexpozíciók, melyek hatása összeadódva az évek múlásával visszafordíthatatlan halláskárosodás kialakulását eredményezik. Fokozott odafigyelést igényel a csecsemők és a kisgyermekek érzékeny hallásának megóvása.

A babák problémamentes fejlődésében nagy szerepe van az egészséges hallásnak, így sajátítják el a nyelvet. Károsodott hallással jelentősen lelassul a tanulási folyamat. A gyermek nem hallja tisztán a beszédet, ezért nem képes megfelelően utánozni a hallott hangokat.

A csecsemők esetében plusz nehézség, hogy nem, vagy alig észrevehető, ha a picit zavarja a zaj. Ennek mutatója lehet például a nyűgösség, nyugtalanság. Érdemes már akkor cselekedni, amikor mi magunk még nem érezzük különösebben hangosnak az adott hangot. Az ő füleik jóval könnyebben és hamarabb sérülhetnek, mint a felnőtteké. Ez nem csak kisbabákra, hanem a gyermekekre is igaz.

Koncerteken, fesztiválokon és hasonló, zajos rendezvényeken mindenképp gondoskodjunk hallásvédelemről. Ilyen esemény a közelgő Forma1 futam is, ahol az autók száguldásának hatalmas hangereje nem csak a komfortérzetet rontja, hanem a hallást is nagymértékben károsíthatja.

Kisbabáknak a optimális megoldás a csecsemők számára készült fültok. Ezek nagyon kényelmesek, a gumipánt nem nyomja a kicsi fejét, a tokok pedig puha párnázattal simulnak a fülek köré. Átlagos csillapítási értékük 25-30dB, mely elég ahhoz, hogy a túlzott zaj mértéke olyan szintre csökkenjen, ahol már nem okoz károsodást. Kisgyerekeknek szintén kaphatóak speciális fültokok, illetve füldugók is, utóbbiakat a kisebb hallójáratokhoz terveztek, funkciójukat azonban ugyanolyan jól ellátják, mint a felnőtteknek gyártott típusok.

Hallásvédő módszerek gyermekeknek:

- Alpine Em's 4 Bubs

- Alpine Edz Kidz

- Alpine Pluggies Kids

Forrás: Mindenamihallás

Hangos koncertek és veszélyes zenelejátszók

Ha a zene túl hangos, előfordulhat, hogy már nem vagyunk a régiek. Lüktető koncertek és állandó zenehallgatás a lejátszónkról... Ezek a dolgok átalakították a zenét minden korosztály számára halláskárosító ártalommá.

A zene középpontjában a különböző mintájú, rezgő hangok állnak. Az egyetlen dolog, mely elválasztja az AC/DC gitárosa, Angus Young zúzását az utcán zörgő légkalapácstól, az egyéni ízlés. Mindegyik ugyanolyan könnyen éri el a 120-130dB-es hangerősséget.

A decibel értékek különbséget tesznek az akusztikus és elektromos jelek ereje és intenzitása között. A hangok 85dB felett tekinthetők veszélyesnek az emberi fülre és vezethetnek idővel maradandó hallásvesztéshez.

Dr. Ellen Finkelstein, audiológus szerint a fiatalabbak sokkal korábban vannak kitéve ilyen veszélynek. Ennek a ténynek nagyon sok köze van ahhoz, hogy rengeteget hallgatnak zenét a mobiljukról vagy zenelejátszójukról túl magas decibelszinten, ráadásul túl hosszú ideig.

A mai lejátszók sokkal nagyobb hangerő kibocsátására képesek, mint korábban, valamint az akkumulátorok élettartama is jelentősen megnövekedett a régi walkman-ekhez képest, így gyakorlatilag folyamatosan lehet zenét hallgatni. Egyre többször tapasztalni fiataloknál a halláskárosodás valamilyen jelét. A halláscsökkenés problémája minden korosztályt érint. Elsősorban azonban a 20 és 69 év közöttieknél a legnagyobb a valószínűsége a magas frekvenciájú hang okozta halláskárosodásnak való kitettségnek.

Dr. Finkelstein elmondja, kezdetben a magasabb frekvenciatartományokban szokták tapasztalni a halláskárosodást. A zajexpozíció általában az idegrendszert vagy valamilyen ideget károsít, tehát a szőrsejteket nem érinti.

A belső fül kis szőrsejtjei felelősek azért, hogy a hanghullámok elektromos jellé alakuljanak, melyek eljutnak az agyba feldolgozásra. A szőrsejtek sérülésük után nem nőnek vissza.

Egy normál beszédhang 60dB körüli értékű, míg a nagyvárosi forgalom zaja elérheti a 85dB-es határértéket is. Valós veszélyt az állandó zajexpozíció, a motorkerékpárok, a petárdák, fegyverek, koncertek jelentenek, melyek 120dB vagy annál nagyobb erősségű hangot is generálhatnak.

Howard Rappaport állítása szerint nehéz lenne olyan hangmérnököt találni, akinek még nem volt valamilyen fokú halláscsökkenése. A hangmérnöknek egyensúlyba kell hoznia minden egyes zenész játékát. Ehhez zenészenként állítják be a hangerőt és a hangszínt. Mindegyik zenekartag hangosan és tisztán szeretné magát hallani, de kompromisszumra van szükség. Meg kell húzni egy határt, melyet nem lehet túllépni.

Dr. Finkelstein azt tanácsolja, használjunk zajszűrős fülhallgatót, és hallgassuk a lejátszót alacsonyabb hangerőt, ezzel védjük magunkat a veszélyes zajexpozíciótól. A zenelejátszót ne arra használjuk, hogy a környezeti zajokat, mint a közlekedés vagy metro hangját elnyomjuk vele. A biztonságos fejhallgatót is csak mértékkel érdemes használni, limitálni naponta egy órára, a hangerő pedig ne haladja meg a 60%-ot.

Koncerteken füldugó viselésével kiszűrhetjük a veszélyes decibeleket, ezzel csökkentve a halláskárosodás kockázatát. Egyenes rock zenekarok elismerik a füldugók hasznosságát és rajongóiknak is csak ajánlani tudják azok használatát. Például a My Bloody Valentine dolgozott együtt füldugókat gyártó céggel, és a közönségük tagjainak ingyen füldugókat adtak. Ez is azt mutatja, hogy talán az emberek is kezdik komolyan venni a hallásvédelmet. De nem a zenekarok az egyetlenek, aki próbálják védeni a jövő füleit, egyre több rendezvényen találkozhatunk füldugókkal.

Forrás: DailyNews

A zene okozta halláscsökkenés

Mit értünk zene okozta halláskárosodás (Music Induced Hearing Loss, MIHL) alatt? A zene okozta halláscsökkenés olyan rendellenesség, mely akkor következik be, ha túl hangos zenének vagyunk kitéve huzamosabb ideig. Minden korosztályt, nemet és embercsoportot érint a zene okozta halláscsökkenés problémája. A túl sok zajexpozíció, melyet a hangos zene okoz, hatással van az auditív rendszerre, így könnyen kárt tehet benne.

Először a rádióból, tévéből vagy máshonnan érkező jel belép a hallójáratba, ott megrezegteti az elasztikus membránszerű dobhártyát, mely a középfülbe továbbítja a hangot. A folyadékkal teli csigában található szőrsejtek dolgozzák fel az információt, majd továbbítják az agy hallóközpontjába.

A zene okozta halláskárosodás esetében a hangok nagy mértékben stimulálják a hallószerveket a hangátvitel során. Emiatt a szőrsejtek túl sok reaktív oxigén gyököt hoznak létre, óhatatlanul megölik az oxidatív sejteket és megteremtik a halláscsökkenést.

Összefoglalva, a zene okozta halláscsökkenés stimulálja a szőrsejteket a hallás központi részén. A szőrsejtek teljes szerkezetének épnek kell maradnia a tökéletes hallás érdekében, ezért mindenfajta károsodás hallásvesztéshez vezethet. Súlyos szerkezeti károk keletkezhetnek, melyek hajlamosak torzítani a hangokat és a zenét, ez az egyik fő jellemzője a zene okozta halláskárosodásnak.

Melyek a leggyakoribb okai?

Első számú kiváltó oka a túl hangosan és sokáig hallgatott zene. A hangok 85-90dB hangerősségtől okozhatnak halláscsökkenést. A 90-100dB-nek való, hosszabb ideig tartó kitettség halláskárosodást eredményez, de ugyanígy veszélyt jelentenek a rövid expozíciós idejű, magas decibel értékű hangok.

Ha a hangok 100dB és 130dB között mozognak, könnyen előfordulhat, hogy elveszítjük hallásunkat. Amennyiben az egyszeri expozíció szintje meghaladja a 140dB-t, szintén károsodás történhet. Általánosságban azonban elmondható, hogy a fülek többnyire képesek kezelni a körülbelül 120dB-es erősségű, rövid ideig tartó zenét, a hosszútávú expozíció sokkal veszélyesebb. Hosszabb vagy rendszeres kitettségnél már kicsivel több, mint 80dB is maradandó károkat idézhet elő.

Milyen károkat okozhat?

A hangos zene okozta halláskárosodásnál bizonyos küszöbértékeket nem vagyunk képesek hallani. Komolyabb sérülés esetében képtelenek vagyunk megérteni a beszédet, illetve a zene összességét nehezen tudja a hallásunk feldolgozni. Általában a tünetek alapján könnyen megállapítható és diagnosztizálható a probléma egy standard hallásvizsgálattal.

Olyan embereknek, akik már voltak kitéve hangos zenének, ismerős lehet az ún. tinnitus, vagyis a fülzúgás jelensége. A gyakori tünetek közé tartoznak a sziszegő, csengő hangok és zúgás a fülben, melyek nem külső forrásból érkeznek, hanem a fülben keletkeznek. Ez általában átmeneti, viszont nagyon kellemetlen, bosszantó és túl sokáig tarthat. Néha a hangok öt percnél is tovább tarthatnak, ekkor tartós spontán fülzúgásról beszélhetünk. Ennek oka egyelőre ismeretlen, bár egyértelmű, hogy az emberek öregedéséhez is köze van, meg persze a hangos zene is közrejátszik a hallássérülés kialakulásának valószínűségében.

Véglegesek a károk?

A hallással kapcsolatos problémák, melyek a középső vagy külső fülben alakulnak ki, általában nem állandóak, illetve kezelhetőek orvosi ellátás segítségével. Sajnos azonban olyan esetekben, amikor a probléma a belső fülből vagy a hallóidegből ered, a hallásvesztés állandó. Amennyiben nem érthető a zene vagy a beszéd, a tünetek általában tartósak. A súlyos halláscsökkenés és a fülzúgás általában csak egy figyelmeztető jel számunkra, rendszerint átmenetiek, idővel elmúlnak.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a kockázatot?

A zene okozta halláskárosodás nagyon könnyen megakadályozható olyan termékek használatával, melyek védik a füleket. A füldugók és a fültokok a legnépszerűbb lehetőségek, könnyen elérhetőek a világ bármely táján. Nagyjából 5-10dB védelmet biztosítanak a viselőnek, de a minőségibb darabok akár 20-30dB-t is képesek kiszűrni. A hallásvédelmi felszerelések csekély népszerűségének oka, hogy az emberek kellemetlenül, zavartan érzik magukat használatukkor. Szerencsére találunk a piacon kényelmes és látványra is elfogadható darabok. Sokan úgy gondolják, hogy a hangvédelem sokat elvesz a zene minőségéből, azonban mivel egyre több termék jelenik meg, melyek elérhetők a fogyasztók számára, ez a hiedelem is szerteoszlatható, mivel speciális füldugók sora áll rendelkezésünkre.

Fontos, hogy megtanuljuk, mi az a szint, mely még biztonságos, de egyben élvezhető is a zene. A legtöbb zenész veszélyesen magas decibeleknek van kitéve napi rendszerességgel. Bár arra nincs bizonyíték, hogy a zene feltétlenül halláskárosodást okoz, de a fül biztonságának megőrzése érdekében érdemes odafigyelni. A zene ilyen hatásával foglalkozó tanulmányok viszonylag ritkának mondhatóak, így nehéz következtetéseket levonni, hogy mi is az, amely igazán veszélyt jelent, illetve mi a veszélyesebb. Függetlenül attól, hogy zene okozta halláskárosodásról van-e szó, egyértelműen védeni kell a hallásunkat. A munkahelyi és ipari zajterhelés komoly dokumentációval rendelkezik, részben összekapcsolható vele a zene ilyenfajta vizsgálata, mivel számos párhuzamot találunk.

Forrás: Health Bridges

A zenészek és a halláskárosodás megelőzése

A halláskárosodás egy fokozatos folyamat eredménye, melyet az évek múlása során nem lehet észrevenni. Idővel az embernek annyi tűnik fel, hogy a beszélgetések közben már csak morgást hall és nem egyértelműek a szavak. Kísérheti a fül csengése, zúgása. Ilyenkor az egyetlen dolog, mely segíthet, a hallókészülék. Drámaian javít a helyzeten, de az eredmény persze sajnos nem tökéletes.

Miután magunk mögött hagyjuk a munkahelyünket és a sok, mindennapi élet részét képező zajforrást, beleütközünk a többibe: a forgalom hangja, hangos zene, MP3 lejátszók, fűnyíró, motorok, hogy csak néhányat említsünk. Még egy zajos hoki aréna is ártalmas lehet a füleknek. A csendesebbnek tűnő zajok is károsíthatják a hallást attól függően, hogy milyen hosszú ideig hallgatjuk őket. Elég meglepő, hogy a már károsnak mondható 85dB-es zaj milyen csendesnek hangzik. Tartós halláskárosodást okozhat egyetlen hangos robbanás (akusztikus trauma), de a halláscsökkenés többnyire az évek alatt halmozott hangexpozíciók eredménye, melyek egyébként nem is kifejezetten hangosak vagy alapból nem lennének károsak. Ellentétben az ipari zajterheléssel, ahol sajnos bizonyos hangok komoly károkat okozhatnak, viszont ezeket többnyire szigorú szabályok kötik, és folyamatos ellenőrzés alatt állnak. Az ipari környezet sokkal jobban ellenőrzött, mint a legtöbb zenei helyszín, például fesztiválok. Habár kevés olyan kutatáson alapuló szakirodalom született a hallásvesztés témájában, melyben egy viszonylag rövid időtartamú hang vagy robbanás okozta a károkat.

Az akusztikus trauma

A legtöbb zaj okozta halláskárosodással foglalkozó modell a 115dB-es értéket tartja a legfelsőbb szintnek. A kutatók vizsgálták az intenzív impulzushangok hatásait és megállapították, hogy az alaphártya mozgásából előrejelezhető a károsodás mértéke, habár ez függ persze az intenzitástól és az időtartamtól. A füleket fáradtnak, szinte megkínzottnak érezzük a belső fület ért nagy zajexpozíció következtében. Az impulzusok érkezhetnek teljes mértékben pozitív vagy negatív nyomású hullámként, mely a hallócsontocskákat tartó szalagok megnyúlásához elég erőt kölcsönöz, ezzel felborítva a belső fül struktúráját. A három hallócsontból kettőnél egy 25dB-es hangerősségű hang tartós halláskárosodást okozhat, a harmadik, pisztoly formájúnál 10dB okoz maradandó halláskárosodást.

Akusztikus trauma jellemzően akkor bukkan fel, amikor a spektrális csúcsfrekvencia sértő ingert jelent. A 3000Hz-es visító hang idegi halláscsökkenést generál. Ezzel szemben az akusztikus trauma esetén a halláscsökkenés forrása egy 3000-6000Hz-es régióba eső hosszútávú zajexpozíció.

A zene szakaszos jellege

A halláskárosodással foglalkozó kutatások területén főleg az ipar és a munkahelyek zónáit érintik. Bár köztudott, hogy a 85dB-t meghaladó hang tartósan károsíthatja a hallást, de igazából már 80dB felett beszélhetünk veszélyes hangról. Ilyen hangerősség nagyon gyakran előfordulhat munkahelyeken, de talán még gyakrabban szabadidős tevékenységek során is, mint például egy koncert. A zajexpozíciós kutatások feltételezései szerint a rendszeres, zajos időszakok folyamatos megszakítása kevésbé kártékony. Habár a szabványok ezt eltérően kezelik. A zene dinamikája változékonyabb, mint a tipikus zajok spektruma. A zenénél az intenzív szakaszokat megszakítja egy-egy relatív nyugodtnak mondható szakasz, ezért nem egyenlő intenzitásúnak mondható egy zene és egy zaj. Ez elvezet minket a hallásvesztés megelőzéséhez vezető első lépéséhez.

Az embereknél, de minden más emlősnél található egy kis izom a középső fülben (stapedius izom). Az evolúció során alakult olyanná, hogy a saját hangunkat ne halljuk olyan hangosan. Amikor hangosabb hangokat hallunk, ez az izom láncként meghúzza a fülben lévő csontokat, hogy átmenetileg kevésbé hatékony vezetők legyenek. A környezetből érkező hang így nem jut át a belső fülön olyan könnyen, így biztosít számunkra védelmet, ezt nevezzük stapedial reflexnek. Emiatt van az, hogy egyes emberek hajlamosabbak a halláscsökkenésre, mint mások. Ha tudjuk, hogy valami hangosat fogunk hallani, automatikusan felkészül rá a fül ezzel a reakcióval. Egy nem túl pozitív jellemzője ennek az izomnak, hogy körülbelül 10-15 másodperc után elveszíti a hatékonyságát. Zajos munkahelyi környezetben a folyamatos hanghatásokkal szemben szintén csak 15 másodpercig nyújt védelmet. Azonban zenehallgatás közben a hangosabb és lágyabb részek váltakozásakor a gyengébb szakaszokhoz érve úgymond reset-el a stapedius izom, és ismét képes védelmet nyújtani az intenzív hangokkal szemben.

Hangolt hallásvédelem

A hallásvédelem lehetősége évek óta rendelkezésünkre áll. Lehet, hogy nem a fűnyíró vagy a láncfűrész jelenti az elsődleges forrást a zajnak való kitettséget tekintve, viszont ha később is szeretnék jó hallást, érdemes valamilyen hallásvédő eszközt használni, mivel ezek a zajhatások a mindennapok részét képezik. Kivéve, ha a fűnyíró helyett kaszát használunk. A füldugók széles választéka áll rendelkezésünkre, különböző anyagúak és formájúak, melyeket a külső fülbe helyezhetünk. Hasznos lehet nagyon zajos környezetben, és ami nagyon fontos, tökéletesen kell illeszkedni a megfelelő védelemhez. A legfontosabb, hogy a magasabb frekvenciájú hangokat csillapítsuk, ez a különböző iparágakban teljesen elfogadható, zenészek számára viszont katasztrofális lehet. Egyes füldugók minden hangot ugyanolyan mértékben szűrnek, de találunk olyanokat is, melyek a magas hangok szűrésére specializálódtak elsősorban, ezek kiválóan alkalmasak zenehallgatáshoz. De persze vásárolhatunk személyre szabott, egyedi, öntött füldugókat, illetve előre formázottakat is. A zene füldugóval együtt is zenének hangzik, de adhat egyfajta halott érzést, melyet meg kell szokni.

Miért jobb a zene?

Egy másik különbség a zene és az ipari zajok esetében, hogy a legtöbb zenész nem 40 órát zenél egy héten, kivéve esetleg a klasszikus zenészek, akik hosszú órákon át vannak kitéve jelentős zajexpozíciónak saját, kollégáik és diákjaik hangszerei által. A zenészeknél megvan az az előny, hogy hosszabb csendes szüneteket tudnak tartani, viszont az, aki egy zajos gyárban dolgozik, és mondjuk hétvégén elmegy egy rock koncertre, hozzáad az egész hetes adagjához egy jelentős mennyiségű zajhatást, mely könnyen felérhet az egész heti expozíció hatásával.

A maradandó halláskárosodás egy sor ideiglenes hallásvesztésből indul ki. Amikor kijövünk egy rock koncertről vagy valamilyen hangos helyről, hallásunk átmenetileg csökken. Tompa vagy halott érzést nyújt, melyet a fülben érzünk, gyakran csengés is kíséri. Ez az átmeneti halláscsökkenés körülbelül 16-18 óra elteltével elmúlik. Ha viszont a hangos zaj gyakran ismétlődik, az átmeneti halláscsökkenés állandóvá válhat. A követendő stratégia tehát: mértékkel! Ha péntek este rock koncerten járunk, másnap ne álljunk neki órákig füvet nyírni. Várjunk vasárnapig, de még jobb, ha valaki más csinálja meg.

Forrás: Audiology Online